sone vs. dBA

sone     dBA 
0,2  21...22 
0,3  22,5...23 
0,4  23,5..24,5 
0,5  25...26 
0,6  26,5...27,5 
0,7  28 
0,8  28,5...29 
0,9  29,5 
1.0  30 
1,1  31 
1,2  31 
1,3  31,5 
1,4  31,5 
1,5  32 
1,6  33 
1,7  34 
1,8  35
1,9  36
2,0  37
2,1  38
2,2 38,5
2,3 39
2,4  39
2,5  39,5
2.6  39,5
2,7  40
2,8  41
2,9  42
3,0  43
3,1  44
3,2  45
3,3  46

A számítógépes munka veszélyei

Egyre többen vannak, akiknek munkájához elkerülhetetlenül hozzátartozik a számítógép használata. Ma már hivatalosan elismert tény, hogy a képernyő előtt végzett munka okozhat betegséget.


Az ideális számítógépes munkahely megteremtéséhez nem elegendő csupán a monitor megfelelő elhelyezésére ügyelnünk. Sok múlik azon is, hogyan és mennyi ideig nézzük naphosszat a képernyőt. A szemnek ez bizony olyan, mint a nehéz fizikai munka a testnek.


Egy-egy szöveg begépelése során a gépíró szeme akár napi 30 000-szer is ingázhat a képernyő és a papír között. Pupillája eközben újra és újra alkalmazkodik a monitor, illetve a papír eltérő fényerejéhez és távolságához. Míg pillantása délelőtt még minden nehézség nélkül vándorol ide-oda a papír és a monitor között, délutánra ugyanehhez a munkához már kétszer olyan hosszú időre van szüksége.

A sok pislogás kíméli a szemet

Nem csak az ide-oda pillantgatás és a rossz (vagy rosszul beállított) monitor terhelő a szemnek. Japán kutatók egy további problémára bukkantak: ha hosszasan egy pontra meredünk - ahogyan ez a számítógép előtt gyakran előfordul - gyengül az akaratlan pislogás mértéke. A japán tanulmány szerint normál, pihent állapotban percenként 22-szer hunyjuk le szemünket. Olvasásnál azonban csak 10-szer és a számítógépnél már percenként csupán hétszer. A pislogásnak fontos biológiai szerepe van, ugyanis ez biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó szaruhártyáját. Amennyiben nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat, vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest.

A számítógép előtt kiszárad a szem

Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert ebben az esetben tágra kell nyitni a szemünket. Aki így dolgozik, annak megfájdul a feje, a szeme ég és vörös lesz, veszít az ellenálló képességéből. Az orvosok "száraz szemnek" vagy "sicca szindrómának" nevezik ezt a jelenséget. A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél ennél több.

A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni. Sem az ablakon beáramló természetes nappali fény, sem a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a képernyőn.

Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet, kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát, vagy beleolvasunk az újságba, akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket is.

A helyes testtartás

A számítógépnél végzett munka nem csak a szem épségét veszélyezteti. A helytelen testtartás is számos betegséget okozhat. Ez a megfelelő szék és asztal segítségével megelőzhető. A helyes bútor kiválasztásánál az alábbiakra figyeljünk:

Az asztallap magassága (ideális az állítható magasság) 68 és 76 cm között legyen.
A klaviatúra kerüljön a lehető legalacsonyabb szintre az asztalon úgy, hogy a hüvelykpárnát, illetve az alkart kényelmesen megtámaszthassuk.

Ülés közben használjuk ki a szék teljes ülőfelületét, és lehetőség szerint üljünk egyenesen. A szék ülőfelületének magassága legyen olyan, hogy gépelésnél az alkar és a felkar derékszöget zárjon be. A térdhajlatnak ugyancsak derékszöget kell képeznie. Ha az adott szék- vagy asztalmagasság ezt nem teszi lehetővé, használjunk lábtámaszt.

        (www.patikamagazin.hu)

Vissza a hírekhez

Média Partnerek

 

 

Online partner

 

Cseregarancia!

Termékeink nagy részére azonnali cseregaranciát vállalunk!

Mennyi az annyi?

dBa:
Normál légzés: 10dB
Halk suttogás,5m: 30dB
Beszélgetés: 60dB
Sűrű forgalom: 70dB
Gyárüzem: 80dB
Niagra vízesés: 90dB

Paul Tipler's Physics For Scientists and Engineers (Third Edition, 1991 by Worth Publishers)